Hírek

Pandémia idején illúzió a vállalati biztonság

Nagy dilemmát okoz a vállalatoknak, hogy szűrjék vagy sem a dolgozóikat. A legtöbb helyen vészhelyzeti forgatókönyveket vázolnak fel, bizottságokat állítanak fel, partnereket keresnek terveikhez. Leginkább vis helyzet esetén kívánnak azonnali megoldást kapni a felvetődő járványügyi problémáikra. Mások egy-egy jelentősebb szűréssel nyugtatják magukat.

A Business & Life elemzése szerint mindkét megközelítés biztonsági kockázattal jár. Az egyszeri szűrés kockázata az, hogy néhány nappal a szűrés után már teljes csoportok fertőződhetnek meg detektálatlanul, hiszen a vírus általában kívülről érkezik. Mivel a kockázat relatíve kicsinek tűnik, így sokan figyelmen kívül hagyják, mert elfelejtik, hogy nem szokványos a helyzet. Most nem az a veszély, hogy pár munkás pár napra beteg lesz – figyelmeztetnek –, hanem hogy komplett részlegek, üzemegységek tudnak nagyon gyorsan megfertőződni, lásd a MOL-csoport tiszaújvárosi beruházásán dolgozó alvállalkozó több mint 200 fertőzöttjét. Márpedig az 1700 érintett munkás tesztje mintegy 35-50 millió forintba kerül.

Ezen összeg feléből olyan protokollt lehet kialakítani, amellyel ez az eset nem következhet be, hónapokig biztosított, hogy a fertőzést nagy eséllyel azonnali felfedezik, és kordában tartják 

– véli Karvalics Attila, a személyre szabott vállalati szűrésekkel foglalkozó ArvaLab ügyvezetője.

Szokványos megoldásokkal a jelenlegi kockázati szint már nem kezelhető

A több telephelyes cégek a szolgáltatókkal kötött szerződésükkel akár hamis biztonságérzetet is kelthetnek önmagukban, munkatársaikban és ügyfeleikben. Mert hiába bármilyen szerződés, nem nagyon akad olyan szolgáltató, aki az egész országban egyszerre tudja vállalni, hogy

  • akár 1-1 főt 1 napon vagy nagyon rövid időn belül tesztel
  • 10-20 fős csoportok, részlegek számára 1-2 napon belül kihelyezett tesztelést biztosít
  • több száz vagy több ezer fős állománynak 1-2 napon belül kihelyezett tesztelést szervez
  • egyes munkatársakat vagy felsővezetőket az otthonukban tesztel – esetenként sürgősséggel
  • 24-36 órán belüli laborszolgáltatást végez mintavételi- és minta szállítási logisztikával együtt
  • sémák helyett tanácsot ad, hogy mikor, melyik minőségi tesztet, milyen protokollal érdemes alkalmazni
PCR teszt
Fotó: Index

A felelősség áthelyezése

A pandémiás bizottságok ma szerződésekkel egy vagy több egészségügyi- vagy laborszolgáltatóra terhelik a felelősséget. A hatósági ár bevezetését követően azonban három jelentősebb labor is szerződéseket bontott, a mintavételi pontok egy része beszüntette szolgáltatását. Ilyen helyzetek bármikor bekövetkezhetnek, és ha épp ilyenkor tör ki egy miniválság, akkor bizony lehet kapkodni. Mivel átfogó megoldást az állami ellátórendszer sem tud nyújtani, és mivel a vállalatok egy részénél kritikus az üzletmenet folytonossága, ezért nem is várhatnak az államra. 

Ha minden kulcs-munkatárs helyettesíthető lenne, akkor alacsony költségek mellett lehetne tesztelni. De gyakran ez nincs így, és a PCR sem mindig megoldás. Két teszt megszervezése, kiértékelése 8-12 nap, így esetenként már az otthoni karantén is jobb opció lehet. 

A szolgáltatók szemszögéből

A szolgáltatók nem mindig tudják vállalni a folyamatos rendelkezésre állást, emiatt a vállalatoktól mennyiségi bevállalást kérnek. Akárcsak egy bank, amikor a VIP-ügyfeleinek sorban állás nélküli szolgáltatást biztosít,  viszont azok, akik csak éppen besétálnak az utcáról, várhatnak a sorukra, ugyanígy van ez a COVID-19 ellátások szervezésében.

Lehet költségeket minimalizálni, de mit fog szólni az a vállalatvezető, aki az első pert kapja a nyakába, és tele lesz vele a sajtó, hogy az ő cégénél fertőződött meg valaki, akinek aztán megfertőződött az édesanyja, aki végül elhunyt? – teszi fel a kérdést az elemzés. Igazi emberi és jogi válsághelyzet ez, amikor sok millió forint megy el ügyvédre, a vállalati krízis menedzsment működtetésére. A kockázatok minimalizálása itt is olcsóbb lehet.

De mit tegyen egy olyan cég, amelyik just in time rendszerben szállít be autógyártóknak vagy egy futárcég, amelynek logisztikai központjában nem állhat meg az élet, mert akkor akár a teljes ügyfélállomány ugorhat? 

  • Tesztelési, kockázatminimalizálási erőforrásokat kell betervezni 3-9 hónapra. Akár biztosítási matematikai módszerekkel ráfordítás-biztonság optimalizálás végezhető. De a józan vezetői érzék is hasonló számot adhat ki. A nyereségráta kis csökkenését elviselve mindenki nyugodtabban alszik, az üzletmenet, az eladások biztosabbak lesznek, a lehetséges veszteség esélye csökken.
  • Egy nagy, eseti szűrés helyett gyors, hatékony, minőségi, célzott csoportos, kombinált szűrésekkel (és persze távolságtartással, fertőtlenítéssel, védőeszköz használattal) elejét lehet venni a nagyobb problémáknak, a gyors átfertőződési helyzetek kialakulásának, üzemegységek megbénulásának. A kockázatot lehet jelentősen csökkenteni, a vírus felfedezésének idejét meggyorsítani, a terjedést csírájában elfojtani. Mivel azonban a PCR sem mindenható, ezért máshol rejtőzik a megoldás.
Mintavételhez használt kémcsövek a koronavírus-fertőzöttség megállapítására szolgáló szűrések elvégzéséhez kitelepített mobil szűrőállomáson Bonyhádon 2020. május 6-án
Fotó: Sóki Tamás / MTI

Egyedi protokollok alapján, rendszeres szűrésekre van szükség

Ellátás szervezésre általában nincs szakértő belső erőforrás, így, ha létezik olyan szolgáltató, aki magas szakmai igényességgel látja el feladatait, akkor ésszerű azt igénybe venni. Márpedig szűrési protokollok között óriási különbségek lehetnek, miképp tesztek között is.

Karvalics Attila szerint lehet elviselhető költségszint mellett állandó, cégre szabott, komplex szűrési protokollt kialakítani.  Ehhez azonban vállalatszervezési ismereteket kell kombinálni a teszteléssel összefüggő orvosi-mikrobiológiai, infektológiai, virológiai és immunológiai szakismeretekkel.

Egy igényes és felelős cég kockázat minimalizálási programja életeket menthet, és egyfajta tevőleges biztosításként, üzleti folytonosság garanciaként és valódi CSR megnyilvánulásként is szolgál. Ilyenkor a vállalat nem a kár bekövetkezése utáni helyzet során kapott kártérítés megszerzéséért fizet egy biztosítónak, vagy kezel kárt a káresemény bekövetkezte után magas költséggel, hanem a kár megelőzésébe és minimalizálásába fektet. 

És akkor kár se lesz. Vagy sokkal kisebb eséllyel, és sokkal kisebb mértékben – hangsúlyozza az elemzés.

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/10/15/illuzio_a_vallalati_pandemias_biztonsag/